Félig non-fiktív emlék
Édesapám nyolcvanban, nyáron ül a nappaliban. Kezében a megyei napilap, címlapján tisztán láthatóak a “Zsírfáraóság a Kádár-rencör”, “Lázár György kiksz essz”, és “Egyáltalán nincs tócsa sehol” címek.
Érdeklődve tekint az újságba, mintha egy elromlott centrifugába nézne, amikor valaki a túloldalon megzörgeti a lapokat. Apa félrehajtja a lapot és kitekint. Itt lelassítjuk az időt: egy bordó zoknit lát, szürke rombusz mintákkal, közelről. A zokni gombokkal van tele (itt bevillannak korabeli fürgeujjak, burdák, trapézgatyós szűcsjudit-frizurás nők fotóival) és jelenleg ez kisfia kedvenc játéka. Ő is ott van fókuszon kívül, keze a közeledő zokni szárát markolja. Idő ismét normál sebességen: KREDENC!, a gombokkal teli zokni apa arcába csapódik. Nem látja a megyei lapot, csak a csokibarna józanhippi mintás tapéta óceánját, amelyben raszteros tömegszer-sebesség-négyzet képletek villannak fel és Dinnyés József az Új idők váltják a régit című dalt játssza, miközben a háttérben Farkas Bertalan köszöntése hallható a világűrből.
Hómvideó klasszikus Benny Hill zenével
A jelen. Véletlen zacsiba kapaszkodás. Ugrás közben apa arcon fejelése. Frizbivel fejbedobása. Hasra ugrás általi belső vérzés. Anya grafikus, ezért a szakácskönyvben Tatának vélt bajuszos faszi sürgős azonnali megtekintése céljából a keménykötésű ezernyolcszáz grammos kötet sarkának ejtés által apa homlokába állítása. Műhold mondja bip-bip-bip.
A SZERZŐRŐL
Máraky Ropáz hárfaművész, szőlőtermesztő, jégszobrász, ipari alpinista, kincskereső, erőemelő, atomfilozófus, esztéká, filatelista, tudós, szakember, szakértő.
